2.Fejezet:I Love You...

  
(zene)
    Nem tudtam mit kezdeni magammal.Egyszerűen nem volt elég erőm felállni és oda menni az osztály társaimhoz.Úgy éreztem meg akarok halni.Semmi értelme nem volt már az életemnek.Felálltam és elszaladtam,egyenesen be az erdőbe,nem érdekelt ki mit gondol.Véget akartam vetni az életnek itt és most.Közben el eredt az eső ezért meg álltam egy patak mellett és csak halgattam ahogy potyognak a könnyeim...És akkor olyan dolgot tettem amit azt hittem soha nem tennék.Meg fogtam egy üveg szilánkot és beledöftem a kezembe.El kezdtem fel le húzogatni a kezemben,aztán jobbra balra.Az eső elállt.Megint el kezdtem szaladni,el jutottam a benzín kútig.Be mentem a mosdóba és találtam egy borotvát,pont kapóra jött.Ki vettem belőle a pengét és tovább vágtam az ereim.Egy idő után kopogást hallottam,de nem érdekelt.Már fél órája dörömbölhettek az ajtón amikor elhatároztam hogy kimegyek.Igy hát utoljára megfogtam a pengét és bele irtam a kezembe ezt: ,,I LOVE YOU,,

Eldobtam a pengét és kinyitottam az ajtót.Az ofő állt előttem és nagyon mérgesnek tűnt.Elmagyaráztam neki hogy csak egyedül akartam lenni és szerencsémre el is hitte.A sulibussz ott várt a benzín kutnál és felszálltam.
   A hazaút csendesen telt.Csak arra emlékszem hogy beraktam a zenelejátszóba P!nk:Try című számát,aztán filmszakadás.Haza érve Londonba Ali fel ébresztett és el indultunk lassan a házunk felé:
-Be megyek a Startbuck-ba kicsit,jössz?-kérdeztem Alitól.
-Inkább nem,otthon találkozunk puszii-mondta majd elment.
    Betértem egy utcán és jobbra fordula beléptem az említett helyiségbe.Kértem egy cappucinót és leültem egy asztalhoz.Jó két órát telhetett el amikor Harry lépett be az ajtón,a telefonba ordítva:
-Nem érdekel Taylor,én befejeztem ennyi!-mondta majd letette.
   Elképedve néztem őt,de nem csak én hanem a többi ember is.Egynek durván megmondta hogy,,ő nem színestévé,és ne nézze már úgy,,.
   Ekkor meglátta hogy én is furán nézem őt,megragadta a karom,(pont azt amelyikkel ma sok dolgot műveltem)és felrántott az asztal mellől.Közben ordítottam mert iszonyatosan fájt a karom.Kivitt egy hátsó ajtón(amiről eddig nem tudtam) és a falnak nyomott:
-Mi bajod Emily?-kérdezte furán
-Nekem?Semmi-válaszoltam nevetve
-Akkor miért kiabáltál amikor kihúztalak a kávézóból?
-Nagyon megszorítottad a karom Styles,fájt-próbáltam mentegetőzni
-Mi van a karoddal?-kérdezte és egy hirtelen mozdulattal felhúzta a blézerem újját.Szemei kikerekedtek,látszott rajta a meglepettség.-Te normális vagy?Ki az az idióta aki miatt ezt csináltad?
-Te vagy az Styles.Pont te!Nem tudom elfogadni hogy nem vagy az enyém.Szeretlek te idióta.Az életemnél jobban hogy nem érted már meg?
Nem mondott semmit,csak végigmért majd magához húzott és lágyan megcsókolt.Nem tudom miért tette,de nem is érdekelt,visszacsókoltam és közben azt kívántam hogy soha ne érjen véget ez a pillanat.Hát nem így történt.Csókunk olyan 1 percesre sikeredett a levegőhiány miatt.Harry újból végigmért,tekintete szinte égetett,majd mosolyogva ezt mondta:
-Én is szeretlek Emily,és mindent sajnálok amit veled tettem.

HARRY SZEMSZÖGE
   Fogalmam sincs mi törént velem az előbb.Egyszerűen úgy éreztem hogy meg kell csókolnom.Amikor kimondta hogy szeret úgy éreztem hogy életem értelmet nyer,nem volt semmi furfangosság a szavaiban.Nyíltan megmondta az igazságot nem félve a reakciómtól.Soha nem gondoltam volna hogy újra együtt leszünk de remélem most már ez következik.Szeretem Emilyt,nagyon szeretem...
EMILY SZEMSZÖGE
   Nem hittem a fülemnek.Azt mondta szeret,Harry Styles azt mondta szeret.Furcsa módon elhittem neki.Nem tudom miért de úgy éreztem hogy igazat mond.Elmosolyodtam és neki ugrottam ajkainak.Vadul faltuk egymást és végre úgy éreztem hogy boldog vagyok.Igen valóban boldog voltam,mindennél boldogabb...